A rendszerváltás időszakában a tankönyvek világában is jelentős változások köszöntöttek be. A tévé- és rádiócsatornákhoz, újságokhoz, folyóiratokhoz hasonlóan a tankönyveket is több, újonnan alakult kiadó jelentette meg. Húsz év elteltével a kezdeti években megalakult több mint 150 tankönyvkiadó később 5-6 kiadóra szűkült, melyek között az Apáczai Kiadónak kitüntetett szerep jutott.
A rendszerváltást követő első NAT (Nemzeti alaptanterv) 1993-ban jelent meg. A politikai (kormány-) váltásoknak megfelelően változott az alaptanterv szerkezete, s részben a tartalma. A változások érthető módon a történelem tantárgyat érintették a legérzékenyebben. A 2010-es kormányváltást követően az új közoktatási törvény egységesítette a tankönyvkiadást. A történészi vitára is okot adó történelmi események tankönyvekben való megjelentetése az egységesített történelem tankönyvben feloldódik, de a vita ettől még nem fog megszűnni.
Tucatnyi példa közül megemlítendő a finnugor-kérdés. A tankönyvek közül tizenöt évvel ezelőtt elsőként az Apáczai Kiadó tankönyve kérdőjelezte meg a finnugor rokonságot. Ez akkor nagy ellenkezést váltott ki a szakma egy részének és az oktatásügy irányítóinak körében. Ma már egyik kiadó tankönyve sem állítja a finnugor rokonságot. Hivatalosan azonban Magyarországon még most sem mondták ki azt, amit Finnországban már évekkel ezelőtt egyértelműen kimondtak, s törölték a tankönyvekből: a finn és a magyar nép nem vérrokonai egymásnak.
A példák közé sorolhatjuk a Habsburgoknak a magyar történelemre gyakorolt hatását. Ennek a több évszázados eseménysornak a tankönyvekben való megjelenése sem egységes.
De ide sorolható Erdély kérdése, vagy az első világháborút követő őszirózsás forradalom és trianon tragédiájának értékelése. A Horthy-korszak, a második világháború, majd az azt követő évtizedek értékelése, ami a tankönyvekben megjelenik, sem tekinthető egységesnek.
Bánhegyi Ferenc
